Létezik-e Isten?
És ha igen Ki ő valójában!
A Mésa-sztélé (19. századi elnevezésével a moábita kő) a Bibliában említett Mésa (moábi משע Mšʿ, héber מֵישַׁע Mésa (Mêšăʿ); Meša, Mesha, Mescha), moábi király i. e. 850 körüli, Izrael elleni győztes hadjáratának és királysága megszervezésének állít emléket.
Miért pont YHVH
Mert ő volt a történelemben és mai napig akivel lehet kommunikálni.
Mezopotámia- Egyiptom-Sumer-Zsidó-Görög-Keresztény
Mezopotámia vallása
A történészek Mezopotámia vallása név alatt összefoglalóan jelölik az Eufrátesz és a Tigris folyók közötti régióban keletkezett különböző ókori vallásokat.
Nagyjából Kr. e. 3200-tól a sumerek telepedtek le a régió déli részén, Kr. e. 3000 körül dél felől sémi törzsek nyomultak be, Kr. e. 2000-től Kánaán felől érkeztek új jövevények, az amurruk, a Kr. e. 18. századtól a kassúk, Kr. e. 1400-tól pedig az arámiak települtek be. Más népek, pl. az elámiak, hettiták és hurriták is befolyást gyakoroltak olykor-olykor a régióra.[1]
Az őshonos vallások közé a sumer, az akkád, az asszír és babilóniai vallás tartozik, az ókori Mezopotámia vallása alatt is elsősorban ezeket értjük, időben a Kr. e. 4. évezred és Kr. u. 400 között, mielőtt népei tömegesen felvették a kereszténységet.
Görög mitológia
Jóval a vele szorosan összekapcsolódó görög vallás eltűnése után is fontos kulturális hivatkozási alapul szolgál. Amikor a kereszténység államvallássá lett a Római Birodalomban, igyekeztek a régi vallások nyomait eltüntetni vagy démonizálni. Így lett például Poszeidón háromágú szigonyából a Pánról mintázott ördög vasvillája, vagy a téli napforduló ünnepe (Mithrász és a Nap születésnapja) a karácsony. Az irodalom már nehezebb feladatnak bizonyult a keresztények számára; ebben lehetetlen lett volna megszüntetni a görög befolyást Homérosz, Theokritosz, Vergilius, Ovidius és több száz más görög és római szerző műveinek félredobása nélkül. Így aztán a görög mitológia több mint egy ezredévvel túlélte a görög vallást. Még a leginkább klasszikus keresztény irodalom is tartalmaz utalásokat rá.
Sumér
A sumerek vallása igen nagy hatással volt a környező kultúrákra, népekre. Az írás elterjedésével megjelentek az ősi vallási íratok, amelyek segítségével le tudták jegyezni a mitológiai hiedelmeiket. A kézműipar a templomokat kezdte mind magasabb fokra emelni. Megjelentek a lépcsős piramisok, a vallási szobrok és az istenek képmásai, melyeket tisztelni tudtak. A templomokban áldozatokat mutattak be, továbbfejlődtek a vallási kultuszok, mind több helyen építettek hatalmas templomokat és szervezték meg köréjük a városállamokat. Hitük szerint a föld, ahol éltek, a ház, ahol laktak, a termények és állatok mind-mind az istenek tulajdonát képezték. Az isteneiket a természet erőiben vélték felfedezni. A három főisten: Anu, az istenek apja, Enlil (En lil= Levegő Ura) , Enki (En-Ki= Föld Ura)
Emellett még nagy tisztelet övezte Utut, a nap-, Nannát, a hold- és Innint, a termékenység istenét. Kialakultak a bonyolult szertartások. Bár a természet ereje ellen kérték isteneik segítségét, hittek a túlvilágban is. Amilyen fontos volt számukra a napi megélhetés, olyan fontos lett az is, hogy túléljék a halált. Hittek a túlvilágban, vallásukban jelentek meg az első utalások a mennyek birodalmára és a pokolra. Az uralkodók egy személyben papok, vallási vezetők is voltak. Kialakultak a papi osztályok, megjelentek az első jósok és bölcsek, akik az írással a tudományt is tovk voltak.
Egyistenhit
A zsidó vallás eredete a hagyományaik alapján a Mózes könyveiben olvasható ősatyák, Ábrahám, Izsák és Jákob történetéig nyúlik vissza. A Héber Biblia beszámolója szerint Isten szövetséget kötött az ősatyáikkal, hogy őket és leszármazottaikat választott népévé fogadja, és elvezette majdan az Ígéret földjére. Jákob fiai Egyiptomban telepedtek le, de leszármazottai szolgaságba kerültek, ahol kegyetlenül bántak velük, ezért Isten tíz csapással sújtva az egyiptomiakat, és szétválasztva a Vörös-tengert, kivezette onnan őket (pészah). Ennek az idejét a vallástörténészek többnyire az i. e. 13. századra, II. Ramszesz fáraó korára teszik. Ezután a Szináj-hegyen Isten kinyilatkoztatta a tízparancsolatot és átadta törvényeit, a Tórát a zsidó népnek
Kereszténység
A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik.
Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül.
A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
És a végére hagytam ezt a remek kis olvasmányt ami a fentiektől is régebbi történet.
Énok első könyve
Az apokrif (apokripha) görög kifejezés jelentése: „elrejtett”
Mint az újszövetségben,mint az ószövetségben felhasználták ezeket az iratokat.Persze rengeteg hamis van mert sokan ahogy a mai napig nem jól értelmezik Isten igéjét ez már Pálnak a levelei között is megtalálható. És aki máshogy gondolja írt egy evangéliumot vagy verset hogy hitelesítse az ő elgondolását. Jézus is ezt leplezte le az emberi hagyományokat keverték Isten akaratával. Az Isten üzenete Jó Híre végtelenül egyszerű ez az üzenet a SZERETET.
Mivel teljes terjedelmében csak 1773-ban került elő Etiópiából etióp nyelven az írás J. Bruce révén, etióp Énok könyve néven is ismeretes, és eredeti nyelvének kérdése sokáig vita tárgya volt. Később egyiptomi keresztény sírokból középkori ógörög nyelvű töredékei kerültek elő, melyeknek korát Kr. u. 800 körülre teszik. A vitát végül az ókorból való kumráni leletek döntötték el, amelyek a mű arámi nyelvű kéziratát tették kutathatóvá.
1. Könyv [1-36]
Az őrangyalok könyve
1. 1. Énok áldásának szavai, amelyekkel megáldotta a kiválasztottakat és az igazakat, akik majd a nagy
nyomorúság idejében fognak élni; amikor minden gonoszság és istentelenség el lesz távolítva.
[Q: Az áldás szavai amelyekkel Énok megáldotta a kiválasztott igazakat, ő, aki jelen lesz a megítélés napján, hogy tanúskodjon az ellenség ellen.
Az igazak pedig megmenekülnek.]
2. És példázatokban beszélve így szólt: – Énok, egy igaz ember, akinek szemét az Isten felnyitotta és
látomásban látá a Szentséges személyét a mennyekben, amit angyalok mutattak meg nekem, és tőlük
hallottam mindent, és tőlük értettem meg azokat, amiket láttam, de mindezek a dolgok nem ezé a
nemzedéké, hanem egy távolié, amely majd ezután fog eljönni.
[Q: És példázatot mondva így szólt Énok, az igaz férfiú, akinek látomása Istentől való kinyilatkoztatás. Szent és mennyei látomás jelent meg
előttem, és a Virrasztók és szentek szavaiból hallottam ezeket. És minthogy tőlük hallottam, mindent megtudtam és megértettem én. Nem a
jelen nemzedék számára, hanem egy távoli nemzedéknek szólok most.]
3. A választottakat érintően szólok, és az ő számukra szól a példabeszédem: A Szentséges és Hatalmas, a
világ Istene eljön majd a lakhelyéről.
[Q: A kiválasztottak felől, mint azt már mondottam, róluk beszélek, amikor azt mondom: …. ‘Eljön majd lakhelyéről,]